A hucul a „Kárpátok pónija”. A konikkal együtt a tarpán egyenes leszármazottjának tudják. A múlt században nemesítették arabbal is, erre vall szép feje és elegáns formája. Nyaka szépen ívelt, izmos; háta ágyéka hosszú; fara csapott, jól izmolt; lábai szárazak, igen kemény, kicsi jól alakult patákkal. Minden színben előfordul, gyakori a fakó.

A tudósok három típusát különböztetik mega hucul lovaknak: tarpán-hucul (az „eredeti”), a bystrec-hucul (konikkeresztezés) és a prezwalski hucul (a mongol lóval keresztezve). Híres ménese Romániában Lucina, Lengyelországban Siray. A hucul lovak Magyarországi ménese Bántapusztán volt, ma az Aggteleki Nemzeti Parkban van belőle néhány egyed. Nevezetes vonalai: Goral, Hroby. Marmagassága 125-135 cm. Rendkívül igénytelen, kitartó málhás-, hátas- és igásló.