A welsh póni az egyik legelterjedtebb pónifata. Bölcsője Wales. Már Julius Caesar sokra értékelte ennek a tájnak a lovait, és először ő hozatott keleti nemesítő állományt ide, őt a hagyomány szerint a Lake Bal mellett ménest is alapított. A welsh pónit ugyanolyan körülmények között tenyésztik, mint a többi angol fajtát, ugyanannyira igénytelen és ellenálló, mint azok, habár megjelenésében – többnyire – elegánsabb.

Négy típusát tartják nyilván: az A típus (section), a welszi hegyi póni ( welsh mountain) a legkisebb testű változat, a 121 cm marmagasságot nem érheti el. Több színben is tenyésztik, kivéve a tarkát. Nagyon szép, mutatós gyerekkló, jó mozgással és arabra emlékeztető küllemmel. A B szekció, a welsh póni (134 cm marmagasságig) keresztező partnereihez híven angol-arab benyomást kelt. Ez a világ legelegánsabb pónija. A B szekció kialakulására egy Merlin nevű telivér mén erősen hatott. Ezt a csoportot gallowaynek is nevezik. Az A és B szekció egyaránt – kortól és nagyságtól függően – kitűnő gyermekhátas- vagy könnyű kocsiló.

A C szekció az ún. Welsh Cob, amely nehezebb lovakkal való keresztezés folyamán jött létre. Kitűnő katonai és mezőgazdasági ló. Nem olyan elegáns, mint az A és B változat, feje nehezebb, de nemes, egyenes vonalú nyaka vastagabb. Törzse vaskosabb, fara csapott és jól izmolt, lábai vastagabbak, több boka szőrrel. Napjainkban alkalmas könnyű mezőgazdasági igás munkára, de felnőtteknek lovaglásra, terep- és vadászlovaglásra is. A D szekció (153 cm-ig) a legnagyobb testű változat.